megítél

1. (elbírál, értékel) \megítél vmit судить о чём-л., рассуждать/рассудить о чём-л.; оценивать/оценить v. обсуждать/обсудить что-л.;

józanul ítéli meg a helyzetet — трезво оценивать положение;

helyesen ítéli meg a hallgató tudását — правильно оценивать знания студента; ítéld meg magad! — ты посуди сам! сам ты рассуди! szól. amennyire meg tudom ítélni насколько я могу судить; mindent egyformán ítél meg szól. — делать всё на одну колодку; (a maga szempontjából) мерить всё на свой аршин; maga után ítél meg másokat — он судит о других по себе; az embert a munkájáról lehet \megítélni — дерево смотри в плодах, человека в делах; nem tudja v. képtelen \megítélni — он плохой судьи в этом деле;

2. vkinek vmit (odaítél) присуждать/присудить кому-л. что-л.;

\megítéli a szobát a lakónak — присуждать комнату жильцу;

3. sp. (találatot, gólt síby присуждать/присудить;

4.

vál. \megítél vkit (elítéli) — осуждать/осудить кого-л.;

ne ítéljétek meg őt szigorúan — не судите его строго; не осуждайте его так строго